Túra a Vértesi Natúrparkban, 2009. október

Nyomtatóra optimalizált verzió, nyomtatás.

A Vértes főtömege a földtörténeti középkorból (mezozoikum) származik (250-60 millió év). Szerkezetét tekintve a töréses röghegységek közé tartozik. A földkéreg-szerkezeti mozgások következtében ÉK-DNy irányú és erre merőleges törések keletkeztek, és a törések menti elmozdulások sakktáblaszerűen összetördelték a területet. A mozgások a kréta időszak utolsó idejétől (kb. 70 millió éve) a földtörténeti újkor (kainozoikum) nagy részén át tartottak. A hegység felszíni részének döntő többségét triász időszaki tengeri dolomit és mészkő alkotja, de vannak jura és kréta időszaki üledékes kőzetei is. A felső-krétában a hegység egész területe kiemelkedett és a szárazföldi térszínen ekkor halmozódott fel a bauxit a földtörténeti újkorban. (Eredeti terv szerint a gánti bauxit-bányában indult volna a túra, de a volán terveinket meghiusította. Jövőre elmegyünk!)
Az eocéntől kezdve tengerelöntések és visszahúzódások váltakoztak és változatos összetételű üledékes kőzet-rétegsorokat raktak le. Az eocén zárt lagúnáiban, öbleiben gazdag puhatestű fauna élt. A tengerpart menti mocsarakban dús kőszénerdők tenyésztek. Az újkor viszonylag fiatal korából származik a Báraczházi-barlang faunája.
Csákvári-barlang/Báraczházi-barlang: fokozottan védett barlang, a Guba-hegy sziklás oldalában 204 m tszfm-ban, a járatok hossza 72 m. Triász dolomitban (220-200 millió éve) alakult ki több egymást harántoló tektonikus hasadék mentén. (A dolomit, amely zömmel kalcium-magnézium-karbonátokból áll, kevésbé oldékony, mint a kalcium-karbonátból álló mészkő, ritkák benne a nagyon hosszú barlangok.) A sziklafal előtt húzódott a Pannon-beltó partja. Két fauna nyomát találták meg a barlangot kitöltő agyadékos üledékből. Az idősebb a miocén végi (7-8 millió éve)őselefánt, a háromujjú ősló (Hipparion), őz, hiéna,őszsiráf és kihalt rágcsálók csontjai. A fiatalabban a pleisztocén (200-300 ezer éve) egyik eljegesedéséből ránk maradt emlős csontokat, (barlangi medve,ősszarvas) és az ebben az időben élt ember kőeszközeit és tűzhelymaradványait találták. A miocén állati maradványokat 1927-ben fedezték fel. Az ősállatok a 7 millió évvel ezelőtt végbement klímaváltozás következtében kialakult száraz éghajlatú nyílt szavannán éltek.
Haraszt-hegyi tanösvény: Lefelé a Kőlik-völgyben haladtunk, a dolomitos mészkőben kialakult kifagyásos üregeket néztük meg. A magas sziklafal alatt egy hatalmas kőtömb volt leszakadva. A hőmérséklet-ingadozás és a repedésekben megfagyó víz feszítő hatása következtében gravitációs tömegmozgás ment végbe. Helyi kirándulók elmondása alapján tudjuk, hogy az a kőtömb tavaly még nem volt ott. A tanösvény a párhuzamosan északkelet, délnyugat irányú dolomitvonulatok két ágában halad kb. 3 km-en. A Csákvár feletti völgyből indulva hamar ki lehet térni a baloldali vonulat gerincére, ahol a csupasz dolomit sziklákon levő természetes sziklakert látható a sziklák egy részét borító égővörös-narancs színű alacsony cserszömörcével. Visszatérve a völgybe a felső harmadon látható a keleti gyertyánfás. Magyarországon egyedül itt található ez a csodálatos, finom ágazatú, apróbb levelű, szürke törzsű faj, a jégkorszakot egyedül itt vészelte át, reliktum faj. A völgyben található kőlik-sziklacsoport kisebb sziklamélyedéseket rejt. A tetőre érve hamarosan a “lóállás”-nak nevezett füves rétre értünk, amely számtalan lágyszárú, hagymás és gumós évelő növény élettere. A pontuszi üröm, az árvalányhaj, kakukkfű, vetővirág, vagy az általunk is látott arany gerebcsin, a különböző hagyma-félék csak egy része a gazdag növényanyagnak. A tetőn átvonulva a következő völgy felé csodálatos parkbokorerdőn haladtunk. Mintha emberkéz telepítette, alkotta volna, szabályos fa-cserje csoportok váltakoznak füves térségekkel. A fa csoportok nem magasak, szárazságtűrő, sokszor göcsörtös fák alkotják, ezek a molyhos tölgy, mellette majdnem mindig a virágos kőris és alattuk lezárásként a cserszömörce. A cserszömörce és a virágos kőris nagy változatosságban fordul elő, az őszi színek egy-egy egyednél stabilak, minden évben ugyanolyan színük van ősszel. (Így lehet vegetatív úton fajtákat szelektálni a kertészeti termesztés számára.) Egyéb kísérő növények itt a fanyarka, az ostormén-bangita, mélyebb rétegű talajon a barkóca-berkenye, a húsos som, lejjebb a bibircses kecskerágó, -évelőként kőrislevelű ezerjó, Lefelé haladva egy ponton a gerincen megint az élő sziklakerttel találkoztunk, ahol a törpe nősziromban gyönyörködhetünk majd tavasszal. A völgyben, melyet Kőlik-völgynek is neveznek, kisebb kőréseket, ill. barlangocskákat lehetett megmászni. Visszafelé az un. Eszterházi grófi útvonalon jöttünk kiinduló helyünkre. A településen keresztül menve a nagy hagyományokkal rendelkező fazekasság kis múzeumát látogattuk meg.

Kovács Terézia Grófné Domokos Mária

2009. október 20. kedd

  • Loading Quotes...
  • Zöld kitekintés

    Levegõminõségi elõrejelzés
    Zöld könyvek,
    kiadványok

    Fitoland
    zöldek.lap
    zoldek.lap.hu
    Budafok-Tétény - cégek és apróhirdetés