Túra a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban 2009. október

Nyomtatóra optimalizált verzió, nyomtatás.

Első állomás: Ajka-Köves-árok. Két földtani (talaj)-szelvényt néztünk meg. A szelvényben a földtörténeti újkor, más néven újidő eocén korában (a kor 57 millió éve kezdődött és mintegy 36 millió éve ért véget) a délnyugat felől előrenyomuló tenger mélyen benyúló öbleiben lerakódott mészkő látszik. A sekély, melegvizű tengerben gazdag állatvilág élt. Jellemző ősmaradványai az óriási egysejtűek a likacsoshéjúak (Foraminiferák) osztályába tartozó Nummulitesek és Assilinák. A likacsoshéjúak még a földtörténeti ókor, más néven óidő első szakaszában a kambrium időszakban (mintegy 500 millió éve) megjelentek, képviselői ma is élnek, túlnyomó többségük tengeri állat. A Nummulitesek és az Assilinák mészvázai tömegesen maradtak fenn az eocén korú mészkőben, van ahol majdnem tisztán mészvázakból áll a kőzet. Ezek az egysejtűek a tenger fenekén éltek és mozogtak. Egysejtű létükhöz képest nagytermetűek voltak, – vannak a dunántúli eocénben 1-2 cm átmérőjűek is. A köves-ároki Nummulitesek 1-2 mm átmérőjűek, az Assilinák néha nagyobbra nőnek. Mindkét állat maradványai bőségesen találhatók a szelvény alján az elmállott kőzetben. A nagy Nummuliteseket a néphagyomány Szent László pénze névvel illeti.

Második állomás: Úrkút, Csárdahegy. 1951 óta földtani természetvédelmi terület. Az úrkúti felhagyott mangánbánya karsztos formáit, kürtőszerű mélyedéseit néztük meg, ezeket, mielőtt kibányászták, a mangánérc töltötte ki. A mangánérc karsztos alapkőzete a földtörténeti középkor (középidő) jura időszak alsó szakaszában, a liászban (205 millió éve kezdődött 153 millió éve véget ért szakaszban) meleg vizű, trópusi sekélytengerben lerakódott mészkő. A mészkő gazdag ősmaradványokban: a tüskésbőrűek csoportjába tartozó tengeri liliomok (Crinoideák) nyéltagjai, pörgekarúak (Brachiopoda) teknői, apró Ammoniteszek, kagylók, csigák fordulnak elő benne (ezeket sajnos nem láttuk). A karsztos töbrökben lerakódott mangánérc is tengerben keletkezett. Két fajtája van a mangán-karbonát ásványból (rodokrozit) álló karbonátos érc és mangán- oxid ásványokból (manganit, pszilomelán, piroluzit) álló oxidos érc. A mangánércek rendszerint feketék és kemények.–Az őskarszt egy kiemelkedés eredménye, szárazulatra került a tengerfenék, ahol a szén-dioxid- tartalmú vizek oldották ki ezeket a formákat. Mindez trópusi éghajlaton történt, ahol az oldódás gyors, a formák tagoltabbak, ilyenek nem keletkeznek nálunk, a mérsékelt éghajlati formák szelídebbek. A mangánérc kibányászása 1924-ben kezdődött, kezdetben kézzel fejtették. Ezért maradt fenn a gyönyörű karszt.

Kb. 6 km-es séta után elértük a harmadik állomást: Kislőd Kecske-hegyi bauxit kitermelt felszíni bányáját. A bauxit kiinduló anyaga a felső-triász korú (240-200 millió év között) tengeri dolomit mélyedéseiben rakódott le. A bauxit vegyi mállással képződött trópusi éghajlaton a felső – krétában (97-66 millió évvel ezelőtt). Az eocénben mészkő fedte be ezeket a képződményeket. Ennek megfelelően a vörös bauxit felszínén nyüzsögtek a mészkőből kimállott Nummuliteszek.
Kovács Terézia

2009. október 20. kedd

  • Loading Quotes...
  • Zöld kitekintés

    Levegõminõségi elõrejelzés
    Zöld könyvek,
    kiadványok

    Fitoland
    zöldek.lap
    zoldek.lap.hu
    Budafok-Tétény - cégek és apróhirdetés