Magunkról

Nyomtatóra optimalizált verzió, nyomtatás.

A rendszerváltás évei számos, addig elpalástolt, tiltott, nem kezelt, vagy szóba sem került környezeti kérdést hoztak felszínre. Ezekből jó néhány a XXII. kerületben is összejött 1989-ben. Az ezekkel kapcsolatos mozgásoknak, megnyilvánulásoknak adott integráló szervezeti keretet a Zöld Jövő, amely előbb 1989-ben társadalmi tanácsként, majd 1990. tavaszától egyesületként lépett a zöld mozgalmak körébe.

A rendszerváltás évei számos, addig elpalástolt, tiltott, nem kezelt, vagy szóba sem került környezeti kérdést hoztak felszínre. Ezekből jó néhány a XXII. kerületben is összejött 1989-ben. Felerősödött, hangot kapott a lakossági tiltakozás, bizalmatlanság a sok éve működő és szennyező Metallochemia tevékenységével kapcsolatban. Nyilvánosságot kapott a kerület rákhalálozási térképe, amely összességében jóval a fővárosi és a magyar átlag feletti adatokat mutatott, benne néhány gócponttal, így Nagytéténnyel, a Kőérberki patak és a budafoki ipari üzemek térségével. Helyi tiltakozó akció indult a kerületet kettészelő M0 autóút építése kapcsán és elindult egyfajta nyomásgyakorlás néhány további kerületi szennyező üzem kapcsán – Chinoin, Hízlalda –. Felelevenedett az ugyancsak sok éve gázgyári salakkal, pernyével feltöltött, a környezetre több mint kockázatot jelentő budatétényi, budafoki pincék, barlanglakások ügye.

E mozgásoknak, megnyilvánulásoknak adott integráló szervezeti keretet a Zöld Jövő, amely előbb 1989-ben Társadalmi tanácsként, majd 1990. tavaszától egyesületként lépett a zöld mozgalmak körébe. Tevékenységének hátteret és nevet is adott a kerületi művelődési központban 1987. óta működő Zöld Jövő Környezetvédelmi oktató központ.

Az első évek a klasszikus mozgalmi korszakot jelentették, akciókkal, tiltakozásokkal, nyilvános fellépésekkel, tömegek megmozgatásával. A Zöld Jövő tevékenysége, a figyelemfelhívás, az elvégeztetett mérések nagyban hozzájárultak a Metallochemia 1990. májusi bezárásához. Forró hangulatú lakossági fórumokat tartottunk az M0 nyomvonala témájában is, alternatív tervváltozatok is készültek, végül a megépítés során itt került először igen kiterjedten alkalmazásra a zajvédőfal mind az autópálya mind a vasút mentén s erdősáv is telepítésre került. A Chinoint is sikerült rávenni elkülönített szennyvízcsatorna megépítésére és küszöbön áll a biológiai szennyvíztisztító építése is. Alternatív javaslatainkkal máig részt veszünk a nagytétényi rehabilitáció amúgy meglehetősen elhúzódó előkészítésében.

Már megalakulásunkkor felhívtuk a figyelmet a térség két kiemelkedő természeti kincsére, a Háros-szigetre és a Tétényi fennsíkra, egyben javasoltuk védetté nyilvánításukat. Hosszú küzdelem után ez a Háros sziget, a „fővárosi őserdő” esetében 1993-ra sikerült, a terület országos, kiemelt védettséget kapott. A 90-es évek elején nem kevés munkával és anyagi ráfordítással felgyorsítottuk a szigeten és a fennsíkon végzett ökológiai vizsgálatokat, amelyek rendszerezése 1996-ban vezetett a Cserépfalvinál megjelent Természeti kincsek Dél-Budán c. kiadványunkhoz. A Tétényi fennsíkon a tulajdonosok – Honvédség, önkormányzatok, gazdálkodó szervek – érdekei sokáig gátat jelentettek a védettségnek, de hosszú küzdelem, lobby munka után 1999 júniusában elértük, hogy a fennsík fővároshoz tartozó mintegy 115 hektáros területe helyi, fővárosi védettséget kapjon. 2000-ben projektet indítottunk KAC és fővárosi támogatással a Tétényi fennsík bio-monitoringozása, tanösvény kialakítása, tájékoztató táblák létesítése témakörében. Ugyancsak 2000-ben elkészült a fennsíkon egy Természetvédelmi Oktató–Kutató Ház, amely a fennsíkkal foglalkozó kutatóknak, helyi és azon kívüli természetvédőknek, iskoláknak ad egyfajta hátteret, infrastruktúrát. Az azóta eltelt időszakban részben pályázati projektek keretében, részben a Fővárossal kialakult együttműködés keretében folytatjuk a Tétényi fennsík kezelését, élőhely rekonstrukcióját, biológiai monitoringozását. Füzetes, karós tanösvényt alakítottunk ki, és rendszeres bejárásokat, tudatformáló akciókat tartunk a területen. A Fővárossal együttműködésben felmértük a védelemre még érdemes területeket a fennsíkon és a Duna parton és erre vonatkozó javaslatokat nyújtottunk be.

A kritikus nagytétényi területen kezdeményeztük rákszűrés lebonyolítását és magunk is végeztünk, végzünk a kerületben epidemiológiai, környezet-egészségügyi vizsgálatokat. Egyéb környezeti állapot vizsgálatokat is kezdeményeztünk ill. magunk fedeztük azok végrehajtását, így a Kőérberki patak és a Játék utcai lakótelep térségében. Egyedi ill. ismétlődő akcióink voltak a Hizlaldában ill. a Nagytétényben lévő Robbanóanyag-felügyelet telephelyein tapasztalt környezeti anomáliák és a Hárosi Dunaágban folyó illegális tevékenységek kapcsán valamint a Hárosi vasútállomásra telepített ROLA terminál környezetét ellehetetlenítő működése során. Kapcsolatban állunk a kerületi üzemekkel, a kritikusabbakat alkalmanként meglátogatjuk, évente találkozunk a Sugárbiológiai intézet vezetőivel, az utóbbi két alkalommal az ionizáló sugárzások, a nagyfeszültségű távvezetékek és az elektroszmog témájában tartottunk konzultációt a helyi lakosok és a BME egy professzora bevonásával.

Jelentős szerepünk volt abban, hogy a kerület és a térség két nagy szennyezett góca, a nagytétényi nehézfém szennyezés, a Metallochemia volt telephelye, a kapcsolódó lakóterületek és a budatétényi gáztisztító massza lerakások ügyei, projektjei sikerrel lefolytak az elmúlt években, és az érintett területek mentesítésre kerültek.

Egyéb, környezeti nevelési programjaink mellett kapcsolatban állunk a helyi iskolákkal, ahol alkalmanként órákat, beszélgetéseket tartunk a gyerekekkel helyi és azon túlmutató környezeti kérdésekről, kezdeményezői voltunk és anyagilag is támogatjuk a kerületi iskolák rendszeres Föld napi vetélkedőjét.

Bekapcsolódtunk az ELÉG energiahatékonysági akcióprogramba, sikeres fórumot és bemutatót szerveztünk az elektromos autó városi alkalmazási lehetőségeiről és a megújuló energiaforrásokról. 1999-ben egész éves fórum sorozatot bonyolítottunk le a környezet és természetvédelem főbb területeit áttekintve a kerületben. A követő években rendszeresen tartunk tematikus fórumokat, városrendezés, közlekedés, természetvédelem, klímaváltozás és élelmiszer biztonság témakörökben.

Az elnökség tagjai: Bogó Ágnes – nagytétényi problémák, Dr.Kékesi Olga – környezet–egészségügy –, Farkas Etelka – iskolai kapcsolatok -, Firisz Sándor – szelektív hulladékgyűjtés, nagytétényi rehabilitáció –, Varga Zsuzsa, zöldterületek, közterületek, Tamás Györgyné – társadalmi kapcsolatok, dr.Mészáros Péter – elnök –.

2009. január

  • Loading Quotes...
  • Zöld kitekintés

    Levegõminõségi elõrejelzés
    Zöld könyvek,
    kiadványok

    Fitoland
    zöldek.lap
    zoldek.lap.hu
    Budafok-Tétény - cégek és apróhirdetés