Vásárhelyi Tamással, a beporzókról – szeptember 4.

Ezúttal korunk egyik legsúlyosabb ökológiai problémájáról beszéltünk meghívott előadónkkal, Vásárhelyi Tamás biológussal, a Természettudományi Múzeum korábbi főigazgató helyettesével, ny. főmúzeológusával, a beporzók, a rovarok, méhek pusztulásáról, a tendenciákról, a helyzetről, a háttérről, a cselekvési lehetőségekről
Bevezetésként a biofília, vagy biofóbia kérdését vetette fel. A biofília az ember természetes vonzalma az élet különböző formái iránt, így a természet, az állatok, a virágok iránt, amire iparágak is épülnek. A biofóbia is jelen van a félelem, az irtózás a környezet egyes elemeitől, bacilusok, rovarok, kígyók, hüllők, sok más, ami környezetünkben előfordul. Ugyanakkor tény, hogy a legveszélyesebb állatok rangsorában is a szúnyog az első. Itt fontos elem a biológiai sokféleség, a jelenlegi társulások megmaradása, a z ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása, így az egy fajon belüli genetikai sokféleség. Ez a táplálkozásban is igaz, a sokféleség fenntartása.
Szóba került ennek kapcsán, hogy ki hány állatfajt evett már a jelenlévőkből, 3-től 50-ig terjedtek a tippek, de itt is szóba kerültek a jó és rosszindulatú baktériumok. Az egysíkú táplálkozás azonban a természetben is jelen van, mint lundák, koala medvék, vagy akár a nádfogyasztók, amik a nád különböző szintjein ott vannak, és eszik, rágják.
Kitértünk a globális folyamatokra, így akár a hazai nyári átlag hőmérséklet változására, ami 1981 – 2015 között 1,6 – 2,6 fok között mozog az ország területein, természetesen emelkedő jelleggel. Képekkel illusztrálta a gleccserek visszahúzódását 1900 – 1960 – 2015 között, ami drasztikus mértékű. A klímaváltozás jele, eredménye, pl. az észak kanadai fenyőerdők pusztulása, egy észak amerikai szúfaj megjelenése és elterjedése. Beidézte ennek kapcsán Ürge Vorsatz Diana klíma szakértő minapi nyilatkozatát, a civilizációnk esélyeiről, a túlélésre.
Szó esett az ökológiai lábnyomról, aminek fő eleme a szén lábnyom, a keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges terület, s ezen belül számos lábnyom elem van, de nagyon fontos a víz lábnyom, egységnyi termék előállításához szükséges víz mennyisége, ami döbbenetes értékeket mutat, pl. egy csésze kávé 140 l, 10 deka csokoládé 1700 l, vagy egy kiló marhahús 15000 liter vizet igényel, a termelés, előállítás vertikumában. Az európai túlfogyasztás napja évről évre jön előre, idén már július 29-re esett. Az emberiség ökológiai lábnyoma az elmúlt 40 évben, elsősorban az üvegházi gázok kibocsátása kapcsán duplájára növekedett. Érdekes volt a kubai példát megnézni, ahol a 90-es évek elején, a szovjet összeomlás után megszűnt a szovjet olaj import, s az üvegházi gáz kibocsátás drasztikusan csökkent. 1,2 millió bicikli érkezett Kínából, a városokban kertészkedés kezdődött, stb. Éppen az előadás napján indult az Egy évig nem vásárolok ruhát mozgalom. Fontos a hulladékcsökkentési szemléletformálás, pl. egy ausztrál iskolában kitiltották a kukát, minden nem újra hasznosítható hulladékot haza kell vinniük a diákoknak.
A rovarok pusztulása terén globális folyamatokat látunk, számuk, sokféleségük csökkent –főbb összetevők, a klímaváltozás, a rovarölő szerek használata, az élőhelyek pusztulása és feldarabolása. A globális napi biomassza csökkenéséről mutatott be az előadó adatokat, ami az elmúlt 27 évben 75 %-os! Ide kapcsolódik a beporzók napja, március 10. ami nálunk is beindult www.beporzoknapja.hu A beporzás fontosságáról beszéltünk, képekkel illusztrálva, utalva arra, hogy beporzók nélkül nem lesz csoki sem. Képeken mutatta be a rovarszálló lehetőségeit, kialakítását, a megfigyelés lehetőségét, illusztrálva a rovarbarát kert összetevőit, ami számos elemet, lehetőséget tartalmaz. A globális problémákra kitérve megemlítette a tonhal túlhalászat következményeit, a tonhalállomány jelentős visszaszorulását, vagy a rovarok, mint az emberi táplálkozás egyik újabb bázisa megjelenését, amire számos program irányul már.
Végül utaltunk Ferenc Pápa Laudato Si enciklikájára, két idézettel,
„Gyógyítsd meg életünket, hogy védelmezői legyünk a világnak, ne kifosztói, a szépség terjesztői legyünk, ne a szennyezésé és a pusztításé!”
„Szeretet Istene, mutasd meg helyünket ebben a világban, hogy szereteted eszközei legyünk minden élőlény számára ezen a földön”
További idézet David Attenborough-tól, Katowice csúcs, 2018:
„Jelenleg egy olyan, ember okozta katasztrófával nézünk szembe, amely globális méreteket öltött. Évezredek óta ez a legnagyobb fenyegetés az emberiségre nézve. A klímaváltozás.”
„Világ vezetői, vezetnetek kell … a civilizációink fennmaradása és a létünket biztosító természet egyaránt a ti kezetekben van.„ – a városi emberek kezében.

A rovarbarát kert, https://www.buglife.org.uk/activities-for-you/wildlife-gardening alapján