Tudjuk e, hogy mit iszunk?

Nyomtatóra optimalizált verzió, nyomtatás.

Vendégünk, és előadónk volt dr.Záray Gyula, egyetemi tanár, az ELTE Környezettudományi Kutató Központ igazgatója volt. Nagytétény, Cziffra ház, 2013. december 4.

A téma, környezetünk állapota, minősége, annak környezet-egészségügyi vonzatai rendszeresen napirenden vannak összejöveteleinken, így korábban Záray prof.-al a levegő minőségről is beszéltünk, de a vízminőség is gyakori témánk. A bevezetőben Záray Gyula beszélt a Kutató Központjukról, ami alapjában projekt alapokon működik, és a munkatársakat is a nyugaton, ill. a tengerentúlon bevált swimming pool elv alapján alkalmazzák, egy-egy projektbe bevonva őket. Ugyanakkor utalt a felsőoktatásban és a kutatásban tapasztalható vészjósló tendenciákra.
Az ivóvizünk kapcsán kiemelte, hogy helyben annak zöme a csepeli csápos kutakból származik, s minősége megfelel, táblázatban bemutatva a jellemző összetevőket és határértékeket. Az arzén kapcsán megjegyezte, hogy annak határértéke a tengerparti országok miatt szigorodott, ahol jellemzően sokkal több tengeri terméket esznek, és annak arzén tartalmát is belekalkulálják, nálunk így az Alföld déli felén jelentős erőfeszítésekbe kerül az arzén tartalom leszorítása. A gyógyszermaradványok kapcsán kiemelte, hogy itt elsősorban xenobiotikumokról van szó, melyek a természetes körülmények között nem termelődnek, de a gyógyszerek, tisztítószerek, kozmetikai szerek és a élelmiszer adalékok alkalmazása kapcsán bekerülnek a szervezetbe, s a májenzimek működése során kerülnek ki, epével és vizelettel. Utána ezek a vízforgalomba kerülnek, szennyvíz, szennyvíz iszapok, öntözés, befogadók, vízbázisok. Kitért a szennyvíztisztítási eljárásokra, mechanikai, biológiai, kémiai, de a szerves mikro szennyezők eltávolítása még várat magára. Bemutatta az ivóvizekben, nemzetközileg kimutatott gyógyszer maradványokat, majd a felszíni vizekre a diclofenac és az ibuprophen esetében Duna Budapest adatokkal, melyek nagy szórást mutatnak, ugyanakkor határérték csak javasolt szinten van. A Duna esetében a nagy vízhozam miatt kevesebb a gond, de a kisebb befogadóknál, pl. Telki esetében gyakorlatilag szikkasztás történik, de akár a Sajó vagy a Bodrognál és sok másutt. A xenobiotikumok utólagos eltávolítása egyelőre kutatási stádiumban van, az általuk preferált, javasolt megoldás az un. ferrát technológia, lévén a ferrát redoxi potenciálja a legmagasabb. Bemutatta a dél-pesti tisztítónál kapott teszt eredményeiket, az alap állapothoz és a klórozáshoz viszonyítva, ill. ennek kapcsán a ferrát technológia előnyeit, így kevesebb a toxikus melléktermék, nagyobb KOI csökkentés és közel teljes foszfát eltávolítás tapasztalható. Hátrány a ferrátor beszerzése, az ülepítő, szűrő egység, a hagyományos klórozással szemben. A szerves mikroszennyezők eltávolítása a jövőben komoly kihívás lesz, a klímaváltozás, a szárazság előtérbe kerülése, a növekvő gyógyszer használat, detergens használat, és a „green pharmacy” drágasága, és lassú terjedése okán is.
Végül, a beszélgetés során Záray prof. utalt a ftalátok veszélyeire, melyek a palackos ivóvizekkel és más italokkal is kioldódva bejuthatnak a szervezetbe, elsősorban a lágyított polietilén palackok, kapcsán, a legolcsóbbak a legkockázatosabbak. A ftalátok rontják a tesztoszteron szintet, a fogamzó és nemző képességet, ezért a műanyag palackoknál a kis lágyító tartalmú, keményebb palackokat kellene preferáljuk, de alapjában, az ivóvizünk jó, fogyasztható.
Mészáros Péter

Záray Prof.előadása

2013. december 5. csütörtök

  • Loading Quotes...
  • Zöld kitekintés

    Levegõminõségi elõrejelzés
    Zöld könyvek,
    kiadványok

    Fitoland
    zöldek.lap
    zoldek.lap.hu
    Budafok-Tétény - cégek és apróhirdetés