Összefoglaló, a 2011. február 3.-án a TIT Stúdióban tartott Tétényi-fennsík kerekasztal, munkamegbeszélésről

Nyomtatóra optimalizált verzió, nyomtatás.

A Tétényi fennsík még megmaradt, értékes, természet-közeli területeit az elmúlt időszakban meg-megújuló beépítési, átsorolási támadások érik, mind az agglomerációs, mind a fővárosi övezetekben. A különböző típusú szereplők, önkormányzatok, szakhatóságok, civilek közötti koordináció, a párbeszéd elősegítésére, egyfajta közös stratégia megalapozására, a Levegő Munkacsoport, és a térségben működő Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület hívta össze a fórumot, melyet élénk részvétel jellemzett, mintegy ötven fő jelent meg a délután folyamán.

Schnier Mária az LMCS elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket. Mészáros Péter a Zöld Jövő elnöke, aki a fórum levezetője is volt, képes bevezetőjében röviden áttekintette a fennsík értékeit, az elmúlt időszak fejleményeit, az egyesület erőfeszítéseit a területen, a 90-es évek elejétől kezdődően, az elmúlt években végzett munkát.

Gergely Attila a Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs tanszéke adjunktusa, az egyesület szakértője tartott áttekintő előadást, térképen elemezve a helyzetet, a védett területeket, a védendő, veszélyeztetett, és az elveszni látszó zónákat, utóbbiak elsősorban Törökbálinton vannak, az M0 mentén, a Nagypuszta felső zónájában, az un. Nemax területen, és a budaörsi, kamaraerdei szegmensekben. Utalt a Natura 2000-es területek jelölő fajaira, az értékes védett növényekre, melyek ugyancsak komoly veszélyben vannak, így a leánykökörcsinre az év virágára. Ismertette a Zöld Jövő élőhely kezelési munkáit, területeit, az élőhely térképezés eredményeit. Kitért a 2003 óta védelmi javaslat, ill. folyamat alatt álló Nagypuszta értékeire, a tulajdonviszonyokra, és a tágabb térségben zajló övezet átsorolásokra. Ismertetette a KÖTEVIFE előírásait, az értékes, védett növények, társulások és élőhelyek védelmét célzó kötelezettségekre, építési munkák során, ennek kapcsán bemutatta a budaörsi szegmensben a tervezett lakópark közvetlen szomszédságában jelenleg is meglévő értékes növény előfordulásokat, idézve a KTVF szakhatósági hozzájárulását. Példaként említette a XXII. kerületi oldalon, a Balatoni út mentén meglévő értékes növény állományt is, melynek zónáját a Fennsík utca és a Szabadkai utca között védelemre javasoltuk a Fővárosnál, és részletes botanikai vizsgálatot végeztünk. Ennek ellenére folyamatban van egy gyepterület átsorolása a Fővárosnál a Nyél u. Brassói u. térségében. Aláhúzta azt, hogy az OTÉK szerint természet-közeli területen nem lehet épületeket elhelyezni. Megemlítette a korábbi víztorony építést, melyet nem követett érdemi élőhely rekonstrukció, dacára az elkészült részletes terveknek. Megemlítette az M0 építése kapcsán kikerült és átültetett védett növényeket, azzal, hogy az átültetések meglehetősen rossz eredményességet hoztak.

A vitában Turai István törökbálinti polgármester kitért a prezentációban jelzett három elveszőnek minősített területre, azzal, hogy ezek egy része még szakhatósági stádiumban megmenthető, ezzel kapcsolatban náluk munkaanyag készült. Az erdők esetükben helyi védelem alatt állnak, melyeket az M0 építése kapcsán spontán erdősülésnek minősítettek, és a kompenzációs erdősítésnél a magoncos módszert alkalmazzák a kivitelezők. A Pistály Egyesület képviselője arra utalt, hogy a beépítési nyomás a helyiekben ellenállást váltott ki az ökológiai értékek védelmében is. Az érintett budaörsi térség képviselője megemlítette, hogy az előadásban jelzett terület egy része, a tervezett lakópark melletti 1-2 ha-os terület helyi védelmet kapott, igaz, hogy kezelési terv még nincs. Marton Áron a Kamaraerdőért Érdekvédő Egyesület részéről lehangolónak jellemezte a XI. kerületi oldal állapotát, sitt halmok, szemét behordás, illetéktelenül ott tartózkodók lepték el a korábbi bértelkeket, a pusztítás, a lerablás a jellemző. Ennek kezelésében a közvetlen szomszéd Budaörs sem partner. Kitért a budaörsi területet feltáró Vörösbegy u. helyzetére, melyet az erdősáv és az árok rovására terveznek szélesíteni. A védett oldalt is utak szelik át, és ott is hajléktalanok laknak az egykori honvédségi épületek romjaiban. Hiányolta a hatósági, így a szakhatósági hátteret, fellépést.

Szőke Péter a Tükörhegyi Egyesület részéről a szakhatóságok mellett a képviselőtestületek éberségét, felelősségét is felvetette. A befektetői köröknek nemcsak a civileknek kellene ellenállniuk, egyben nagyobb hatósági kontrollra volna szükség. Példaként említette, hogy a Földhivatalnál azzal érték el az átsorolást, hogy előbb kivágták a gyümölcsöst, majd azt szántóvá sorolták át, végül azt ki lehetett vonni a művelésből. Turai polgármester úr reakciójában ismételten utalt a Natura 2000-es területek, mint a felső zónában lévő volt lőszerraktár területe szabályozási tervére, melyre a szakhatóságnak nemet kellene mondania. Az országos védelem komoly terheket, költségeket is jelent majd, amit valakinek fedeznie kell, állami tulajdonú a terület nagy része. Ők egyébként az elmúlt időszakban meg is bírságolták a terület elhanyagolása miatt az MNV-t, ill. kötelezték a terület megtisztítására.

Csenger Zalán Zsolt az agglomerációs térség országgyűlési képviselője kiemelte a kistérségek együttműködése szükségességét, melyek ugyanakkor versenyhelyzetben is vannak a befektetőkért. Ő is kitért az un. fekete területek megmenthetőségére, a védelem szükségességére, ill. a helyi testületek felelősségére. Somfai Ágnes fővárosi képviselő, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi bizottság tagja utalt arra, hogy a Főváros szerepe áttételes, az övezet átsorolások során van lehetőség a beleszólásra. Kiemelte az ingatlanérték-növekedési adó koncepciójának kidolgozásáról szóló benyújtott és befogadott javaslatukat, aminek célja a terület-átsorolások során keletkező befektetői extraprofit arányos elvonása és a közfejlesztések finanszírozásának biztosítása. Török Czene István, Budaörs Kamaraerdő képviselője aláhúzta a határterületeken élők nehéz helyzetét az építéshatósági eljárások vonatkozásában, ami esetükben másutt zajlik, telekhatár a városhatáron… Felvetette a csapadékvíz puffer tározás kérdését is. Ugyanakkor megemlítette, hogy az érintkező területek önkormányzati képviselői kapcsolatban állnak egymással. Schnier Mária utalt arra, hogy a nádas helyén – természetpusztítással – épült budaörsi bevásárlóközpontok a XI. kerülettel, mint szomszéddal való egyeztetés nélkül  épültek, ami nem segítette elő a két önkormányzat jó kapcsolatát.

Sándor Péter a Török Bálint Kulturális és Közéleti Egyesület elnöke is a hivatali szervek részéről hiányolta a koherenciát, miközben a képviselőtestületi döntések zömmel a befektetői érdekeket képviselik. A hatályos törvények, szabályozások betartása is elegendő lenne, pl. a hatásterületek, az őshonos növényállomány kivágásnak megakadályozása terén, ami végső soron klíma és árvíz problémákat okoz. Vásárhelyi Prodán Katalin a Kamaraerdő Zöldet Védők Társasága részéről kiemelte, hogy a XI. kerületi oldalon jó ideje illegális tevékenység folyik, a 11 hektár zöldterület elpusztításával, amit a területet védő kiskert bérlők hiába igyekeznének megakadályozni.  Az átsorolást sikerült blokkolni a fővárosnál, így most patthelyzet van, a terület gyakorlatilag gazdátlan, ill. alvilági elemek uralják, a sorompók, kerítések eltűntek, és a budaörsi területre vezető feltáró út is veszélyezteti a területet. Fernengel András a törökbálinti Kerekdomb Egyesület részéről, aki egyben önkormányzati képviselő is, a felelősség kérdését vetette fel, a beépíthetőséget a helyi szerkezeti tervek teszik lehetővé, miközben az átsorolások jelentős értéknövekedést eredményeznek a tulajdonosoknak, befektetőknek. A féltők elsősorban a helyi civilek, miközben ők jelentős kapacitás limittel rendelkeznek, és az ellenoldal ezt jól kihasználja: tulajdonosi taktikák, hírek, elzárkózás, valótlan állítások, összezavarás stb. A fejlődés nem azonos a növekedéssel!  Az aggódók elsősorban a helyben élők, akik jelentős szakemberi háttérrel is bírnak, míg a testületben zömmel laikusok ülnek. A jogkövetést ő is problematikusnak tartja.

Lukács András – a Levegő Munkacsoport elnöke – is az önkormányzati döntéshozók felelősségét vetette fel, a büntetőjogi felelősség kérdésében BTK módosítást is javasoltak, ő is aláhúzta, hogy az értéknövekedést adózással kellene követni, ugyanakkor a hatóságoknak kellene ellátni a feladatukat, elhárító magatartás, elhúzódó ügyek, majd perek a jellemzőek. Felvetette a fórum konklúziója igényét, a kommunikációt a média felé. Zobor András a Kamaraerdőért Érdekvédelmi Egyesület részéről, aki építész, arra utalt, hogy a határterületeknek össze kellene fogniuk érdekeik védelmében, koordinált rendezési tervek, keretterv a térségre, a teljes terület vizsgálatával. Halász Antal a DINPI térséggel foglalkozó munkatársa aláhúzta, hogy sok sebből véreznek a településrendezési ügyek a magasabb rendű jogszabályokkal, az agglomerációs törvénnyel szemben. Alkukkal, jogszabály áthágásokkal zajlik az ökológiai háló degradálása, a Földhivatal több esetben beleköthetne, de a gyümölcsösök, szántók átsorolásánál csak véleményezési joga van, ugyanakkor a gyep erdő jellegű övezetek nem beépíthetőek, azonban az átsorolási folyamat visszafelé már nem megy. A közérdek egyre inkább visszaszorul, az egyéni érdek egyenrangú, a bíróságon is. Megemlítette a Mechanikai Művek körüli anomáliákat, így itt kialakult egy illegális út, a Nagypuszta mentén, gyepművelési területen mintegy 2 ha-on, amit bármikor le lehetne zárni, s ez az illegális szemétbehordás csatornája is, de fent a lakóterületi oldalon is van erre példa. A volt Nemax terület északi lejtős gyepei egyedi élőhelyek, északias dolomit gyep maradványok, ahol az átültetés nem megoldás, ilyen élőhely nincs a térségben. Sajnos sokszor magas pontokról nyúlnak bele a folyamatokba, ugyanakkor az állami szervek nem tudják korlátozni a negatív folyamatokat. A civilek szerepe ezért is igen hangsúlyos kell legyen.

Turai István polgármester még utalt a közzététel szabályozottságára, nem elegendő a városházán a hirdetőtáblára kitenni, hanem lapban, interneten is közzé kell tenni a hirdetményeket, eljárásokat. Utalt az Mechanikai Művek rendezetlenségére, a 32 hektáron 102 tulajdonos szerepel 86 oldalon, amiből 80 per bejegyzéses. Dr. Bendik Gábor az LMCS jogásza a civil felelősség mellett az önkormányzatok, szakhatóságok feladatait emelte ki, amelyek az adófizetők pénzén működnek, és felelősségük van az adott terület állapotáért. A civil kontroll eszköz, de nem helyettesít, ugyanakkor megjelentek, a civilek részvételét korlátozó tervek elképzelések is, a közigazgatási eljárásban.

Mészáros Péter

2011. február 24. csütörtök

  • Loading Quotes...
  • Zöld kitekintés

    Levegõminõségi elõrejelzés
    Zöld könyvek,
    kiadványok

    Fitoland
    zöldek.lap
    zoldek.lap.hu
    Budafok-Tétény - cégek és apróhirdetés