Egy alternatív energia stratégia lehetőségei – fórum a Cziffra Házban, 2014. március 5.

Nyomtatóra optimalizált verzió, nyomtatás.

Összefoglaló
a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület energetikai fórumáról, amikor dr.Munkácsy Béla, az ELTE Környezet és Tájföldrajz Tanszékének oktatója, kutatója volt vendégünk, aki a fenntartható energiagazdálkodás egyik hazai szakértője, és egy alternatív energia stratégia lehetőségei – energiahatékonyság, megújuló források, avagy beszélhetünk e jövő időben Magyarországról atomerőmű nélkül? címmel tartott előadást, majd beszélgettünk vele a kapcsolódó aktuális kérdésekről.
Mészáros Péter bevezetőjében utalt arra, hogy a témát már jó ideje terveztük napirendre tűzni, és az elmúlt hetek, hónapok eseményei csak aláhúzták annak jelentőségét. Az energiahatékonyság, a megújulók, a fenntarthatóság egyre alapvetőbb kérdés manapság, és ezt húzta alá a közelmúltban az MTA-n tartott konferencia is. Az összejövetelen mintegy húsz fő vett részt, helyi és azon túli civilek, tanárok.
Munkácsi Béla kiemelte az erőforrás-használatban és annak környezeti következményeiben az elmúlt évszázadokban bekövetkezett drámai változásokat, exponenciális növekedéseket látunk, egy zárt közegben, a Földön. Utalt arra, hogy a Föld eltartó képessége határait az elmúlt bő negyven évben léptük erősen túl, elsősorban az energiatermelés és felhasználás révén. Bemutatta az ökológiai lábnyom összetevőit néhány fejlett országban, ahol Svájc kivételével a fosszilis energia igénybevétele jelenti a legnagyobb terhet. Túlléptük a növekedés korlátait, az évmilliók alatt elraktározott erőforrásokat használjuk fel igen tövid idő alatt, alapvetően az irány nem jó, amerre az emberiség halad, ötven év van arra, hogy más irányt vegyünk, mert a következmények rövid időn belül látványosak lesznek.
Bemutatta a könnyűvizes atomerőművek életciklus CO2 emissziója elemzését, ami ma mintegy 66 gCO2e/kWh, és növekvőben van. Utalt a kiszámíthatatlan mellékhatásokra, az amerikai lerakóban a közelmúltban tapasztalt szivárgásra, sugárzásra, miközben ezeknek a lerakóknak év-tízezredekig kellene biztonsággal megmaradniuk, ez pedig már 11,5 év után sérült. Bemutatta a különböző energiaforrások fajlagos CO2 emisszióját, a megújulóktól a fosszilisig, a két szélsőség, a szél 9-11, a fosszilis szén 960-1050 gCO2/kWh . A jó irány tekintetében utalt a Renewable Energy Coalition legutóbbi állásfoglalására, aminek lényege az, hogy a rendelkezésre álló technológiák és tudás alapján már ma biztosítható lenne a 100 %-os megújuló bázis a Föld számára. Kitekintésként ismertette a dán mérnökszövetség 2050-es klíma tervét, 1600 mérnök, szakértő közreműködésével készített klímatervet és 2050-re a 100%-os megújuló energia mérleg megvalósíthatóságát jelezte az ország számára, bemutatva annak szerkezetét. Ennek fontos eleme a primer energia felhasználás csökkentése, mintegy 60%-ra, és az üvegházi gázok kibocsátásának mintegy 10%-ra való mérséklése, a mai szinthez képest. Fontos következménye lehet ennek az egészségbiztosítási kiadások drasztikus csökkentése, 50% alá, és a kapcsolódó technológia export hétszereződése, pl. szélturbinák, üzemanyag cellák. Ezt a dán kormányzat is felkarolta, programmá tette, fontos az állampolgári részesedés, részvények formájában, az érdekeltség, és utalt Frederiskhavn példájára, ahol már 2015-re elérik a 100%-os megújuló primer energia felhasználást.
Bemutatta az energiagazdálkodás kapcsolat rendszerét, interdiszciplináris jellegét, földrajz tudomány, területi tervezés, ökológia, majd pszichológia, kommunikáció és más társadalomtudományok fontos szerepére, az élet stílus és a jólét fogalmai átgondolására. Új paradigma szükséges a 21. századi energia tervezésben. Utalt arra, hogy az elmúlt években az EU-ban telepített új energiatermelő kapacitás nagy része megújuló, zömében nap és szél bázisú. A szél energia bázis tekintetében Magyarországon a részesedés 1,8% az áramtermelésben, míg Dániában 33,8%, és nálunk még ezt a szintet is problematikusnak, nehezen kezelhetőnek tartják, annak ingadozása miatt. Kitért a kelet-német szélenergetikai adatokra, a beépített teljesítmény 12820 MW, nálunk 330! Ott ebben jelentős vállalkozói pénzek vannak. Térképen láttatta az európai napelem kapacitásokat, ami Dániában 70 W/fő, nálunk 0,4, de még Romániában és Ukrajnában is magasabb, Bajorországban pedig 847 W/fő! Bemutatta Felsmann Balázzsal ás Kádár Péterrel készített hosszútávú erőművi teljesítő képességi mérlegüket, javaslatukat, 2030-ra, összevetve a MAVIR terveivel, Paks2 kapacitásának háromszorosát jelentő nap és szél erőművekkel, melyek még így is a mai kelet-német adatok harmada, negyede szintjén lennének.

Munkácsy Béla előadása

2014. március 6. csütörtök

  • Loading Quotes...
  • Zöld kitekintés

    Levegõminõségi elõrejelzés
    Zöld könyvek,
    kiadványok

    Fitoland
    zöldek.lap
    zoldek.lap.hu
    Budafok-Tétény - cégek és apróhirdetés